Pár nappal ezelőtt - tanulva a korábbi 727-el elkövetett hibákból - úgy gondoltam jobban megismerem a gépet, a procedúrákat. Kiválasztottam két útvonalat amin repülni fogok fel s alá. Így legalább a hely nem lesz ismeretlen, ha esetleg valami balul sülne el.
Kinéztem magamnak LIMC (Milano Malpensa) és LYBE (Belgrade Nikola Tesla) reptereket. Mindkét reptérhez van szép scenery. A hosszú utak gyakorlását LIMC-LHDC útvonalon, míg a rövidebbet LYBE-LHBP vonalon tervezem.
Még tegnap szépen megterveztem LYBE-LHBP útvonalat. Nem egy bonyolult, de arra pont elég, hogy felszálljak, kb fél órát repüljek, utána máris leszállás - tehát nem egy unatkozós útvonal :)
Találtam egy remek kis weboldalt, ahol különböző gépek fogyasztása és az útvonal alapján üzemanyagot számol nekünk: http://fuelplanner.com
Megnéztem mennyi az annyi, majd bekapcsolódtam az irányítóhoz. Rég repültem IVAO-n, figyelni kellett a nem magyar akcentusú kiejtésre :) Elsőre nem ment a TS, aztán a FP volt hibás. De végül gond nélkül feszálltam. Belgrádban csak torony és app volt, hamar elbúcsúztam tőlük.
Szorgalmasan mentem végig a checklist-eken, nehogy kimaradjon valami. A SID-ről még vonalas ábrát is csináltam :) Végül nem volt szükség rá, DCT-et kaptam.
A papíron persze elnéztem a frekiket: eleve egy sorral eltolódva írtam fel őket, így eshetett meg, hogy sokáig csak irány alapján repültem.
Az országhatárhoz közeledve sajnos offline lett Budapest Control, de nem volt nagy baj, APP, TWR és GND is volt. Ekkor jöttek a bajok. Ahogy néztem a DME-t, hogy mikor kell süllyedni, megláttam az időjárás-radart. Bazi nagy piros folt volt előttem. De úgy az egész képernyőt beterítette. Az ország közepén, majdnem egészen a déli határig leért.
Itt követtem el az első hibát: nem mentem LHDC-re, a kitérő reptérre. A felhők egyre csak sűrűsödtek előttem, a hó is elkezdett szakadni. Később a jég is verte az ablakot. Ekkor már bekapcsoltam minden jégtelen0tő rendszert, hátha megúszom.
Az első halott a sebességmérő volt. Pár ide-oda ugrás után megállt egyhelyben, befagyott... Ez még nem is lett volna gond, de az idő egyre durvábban turbulens lett.
Itt követtem el a második hibát: nem süllyedni kezdtem, hanem emelkedni, hátha gyorsabban megúszom a dolgot. Először csak 20-30 fokra dőlt be a gép, később 45 fölé is ment. Ekkor oldott le a robot. Mivel nagyon nem akart szűnni a dobálás, felhúztam az orrát. Sajnos ez is kevés volt. A gép egyre inkább nem reagált a kormánymozdulatokra.
Ekkor úgy döntöttem, innen már úgy is csak lefele menet van, legalább próbáljak meg egyben leérni olyan magasságra, ahol már le tudnak olvadni a jéglerakódások. Spoiler ki, gáz le, orr lenyom, ima.
Olyan 8000 láb környékén járhattam, mikor kaptam egy irtózatos befújást. A szárny nem bírta, leszakadt. A többit a gravitáció megoldotta...
Ez volt életem második online lezúgása. Képeket sajnos nem készítettem, időképről is elfelejtettem shotot venni - pedig ott is látszott, milyen durvulat idő volt. Legközelebb azt hiszem gondolkodás nélkül megyek kitérőre, ha piros foltot látok a radaron. Vagy de legalábbis holdingolok egyet :)